A végrendelet egyoldalú, formális jogi dokumentum, amellyel az örökhagyó meghatározza vagyona törvényes sorsát halála esetére. Az örökhagyó akaratának kinyilvánítása, a végrendeletnek szabadnak és komoly szándékúnak kell lennie. A végrendelet akkor szabad, ha az örökhagyó nem csalás, tévedés, fenyegetés vagy kényszer hatására tette meg a végrendeletet; súlyos pedig, ha van animus testandi, vagyis az örökhagyó akaratának és szándékának nyilatkozata, hogy halála esetén intézze vagyona felosztását.


A végrendelet szándékának hiánya abszolút semmisséget eredményez. Ennek a jogi cselekménynek rendkívül fontos eleme a forma, ezért javasolt a jogi tanácsadás, és ügyvédi közreműködés a végrendelet elkészítéséhez. A végrendelet formájának védő, bizonyító és figyelmeztető funkciója van. Az ügyvédek allográf végrendeletet készítenek, amely az örökhagyó végakaratának írásos változata, amelyet az örökhagyónak a törvényben előírt módon meg kell erősítenie: alá kell írnia, tudomásul kell vennie azt, nyilatkoznia kell arról, hogy elolvasta a végrendeletet és mindezen cselekményeket két tanú jelenlétében kell megtennie, valamint a tanúknak is alá kell írniuk az örökhagyó akaratát, az ő neve alatt.


Az örökhagyónak meg kell felelnie a végrendelet megalkotásához bizonyos követelményeknek, mint például a szellemi képesség és az életkor. A végrendelet visszavonására akkor is van lehetőség, ha az örökhagyó érvényteleníti korábban készített, érvényes végrendeletét. Ez a cselekmény a végrendelkezés szabadságának egyik eleme. Ebben az esetben is teljesülniük kell bizonyos feltételeknek: az örökhagyó cselekvőképessége; hogy szándéka van végrendelete érvénytelenítésére – animus revocandi; hogy az örökhagyó akarata a végrendelet visszavonására szabad.


A végrendelet megsemmisítése a végrendeletből eredő joghatások visszavonása, ha érvényességének törvényi előfeltételei annak megalkotásakor nem teljesültek. Ha a megalkotáskor nem teljesültek a szükséges feltételek, vagyis ha kötelező előírásokba ütköző végrendeletről van szó, akkor az semmis. A mi törvényünk megkülönbözteti az abszolút semmis és a relative semmis végrendeleteket. A végrendelet abszolút semmis (ZON 155. szakasz), ha az ellentétes a kötelező előírásokkal, a hagyományos, jó szokásokkal és a közrenddel. A relatív semmisség okai (ZON 164. szakasz): szabad akarat hiánya (téveszme, csalás, fenyegetés), a végrendelkezéshez szükséges szellemi képesség hiánya, formabeli hiányosságok.

- Törvényes öröklés

A törvényes öröklés (törvényszerűség) az az öröklés, amely az örökhagyó tényleges végrendeletének hiányában következik be. A szerb jog elfogadja a családközpontú törvényes öröklés elvét. Az örökbefogadó hozzátartozói (az örökbefogadott és leszármazottai, valamint az örökbefogadó szülő) szintén törvényes örökös státusszal rendelkeznek.
Az Öröklési törvény 8. szakasza előírja, hogy az örökhagyó törvényes örökösei:

          1. leszármazottak (gyermekek, unokák, dédunokák stb.)
          2. házastárs
          3. szülők
          4. testvérek
          5. a testvérek összes leszármazottja (unokaöccsei, unokatestvérei, gyermekeik, unokáik stb.)
          6. nagyszülők
          7. nagybácsik, nagynénik
          8. nagybácsi, nagynéni és nagybácsi testvérei, valamint azok leszármazottai
          9. dédnagyapák, dédnagymamák és minden más ős.

A hagyatéki eljárás, az elhunyt személy öröklési eljárását hivatalból közjegyző vagy jogilag érdekelt személy (leggyakrabban az örökös) kezdeményezheti. Az eljárás a hagyatéki eljárás megindítására irányuló, nem szigorúan formális Javaslattal indul, amelyben az alapvető adatok (elhunyt neve, vezetékneve és általános adatai, elhalálozás dátuma és időpontja, ismert örökösök és lakcímük) szerepelnek, az elhunyt tulajdonában lévő ingatlan/ok, végrendelet, azaz testamentum amennyiben létezik, és a következő dokumentumok másolatát kell csatolni a javaslathoz:

          1. Halotti anyakönyvi kivonat,
          2. Az örökösök házassági és születési anyakönyvi kivonatai,
          3. Az elhunyt tulajdonát és jogait igazoló bizonylatok (Ingatlan adásvételi szerződések, Végrendeletek, Bírósági határozatok, Részvények, Jogosítvány, Takarékkönyv, Bankkártya vagy folyószámla kivonat, Katonai bizonyítvány stb.) és egyéb dokumentumok.

Ha az örökösök egyetértenek abban, hogy kinek mi legyen, akkor ez az eljárás egyszerű és gyors, és könnyen meghozható a hagyatéki döntés.