BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ("Sl. glasnik RS", br. 72/2011, 101/2011, 121/2012, 32/2013, 45/2013, 55/2014, 35/2019, 27/2021 - odluka US i 62/2021 - odluka US)

A vádlottak jogai – 68. szakasz

A vádlottnak joga van:

1) a lehető legrövidebb időn belül és mindig az első tárgyalás előtt részletesen és az általa értett nyelven tájékoztatják az őt megvádolt bűncselekményről, a vád természetéről és okairól, valamint arról, hogy mindenről, amit bejelent bizonyítékként használható fel az eljárásban;

2) nem nyilatkozik semmit, megtagadja a választ egy adott kérdésre, szabadon előadja védekezését, elismeri vagy nem ismeri el bűnösségét;

3) e törvény rendelkezései szerint védekezik vagy szakképzett védő közreműködésével;

4) meghallgatásán védő vesz részt;

5) a lehető legrövidebb időn belül bíróság elé kell állítani, és pártatlanul, tisztességesen és ésszerű időn belül el kell ítélni;

6) közvetlenül az első tárgyalás előtt elolvassa a bűnügyi jelentést, a nyomozásról készült jegyzőkönyvet, valamint a szakértő megállapításait és véleményét;

7) elegendő időt és lehetőséget biztosítanak védekezésének előkészítésére;

8) megvizsgálja az iratokat és betekint a bizonyítékul szolgáló tárgyakba;

9) bizonyítékokat gyűjt a védelme érdekében;

10) megállapítja a vele szemben fennálló valamennyi tényt és bizonyítékot, és a javára tényeket és bizonyítékokat terjeszt elő, kihallgatja a vád tanúit, és követeli, hogy a vád tanúival azonos feltételek mellett a védelem tanúit az ő jelenlétében hallgatják ki. ;

11) jogi eszközöket és jogorvoslatokat alkalmaz;

12) a jelen törvényben meghatározott egyéb intézkedéseket is megtesz.

Az eljáró hatóság az első tárgyalás előtt köteles az alperest az (1) bekezdésben foglalt jogokról tájékoztatni. 2)–4) és ezen szakasz 6) pontja.

A letartóztatott személy jogai – 69. szakasz

A letartóztatott személyek a 68. szakasz (1) bekezdésében foglalt jogokon túlmenően 2)–4) és 6) pontja, valamint ezen törvény (2) bekezdése szerint jogosult:

1) azonnal értesüljön a letartóztatás okáról az általa értett nyelven;

2) a meghallgatás előtt bizalmas beszélgetést folytat a védőügyvéddel, amelyet csak néz, nem hallgat;

3) követeli, hogy a letartóztatásról haladéktalanul tájékoztassák egyik családtagját vagy más hozzá közel álló személyét, valamint annak az országnak a diplomáciai-konzuli képviselőjét, amelynek állampolgára, azaz valamely felhatalmazott nemzetközi szervezet képviselőjét közjogi jellegű, ha menekültről vagy hontalan személyről van szó;

4) kéri, hogy haladéktalanul vizsgáltassák meg szabadon választott orvossal, ha pedig nem elérhető, az ügyész, azaz a bíróság által kijelölt orvossal.

A bírósági határozat nélkül letartóztatott, azaz a bírósági határozat alapján letartóztatott személyt, akit nem hallgattak meg, haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül előzetes eljárás lefolytatására át kell adni az illetékes bírónak, vagy ha ez megtörténik. nem történik meg, elengedték.

Az alperes kötelezettségei - 70. szakasz Az alperes köteles:

1) válaszol az eljáró hatóság felhívására;

2) értesíteni az eljáró hatóságot a lakcím- vagy lakóhely-változásról, vagyis a lakcím- vagy lakóhely-változtatási szándékról.

Az ügyvéd jogai – 71. szakasz A védőügyvédnek joga van:

1) bizalmas meghallgatást folytat a letartóztatott személlyel az első meghallgatás előtt (69. szakasz (1) bekezdés, 2. pont);

2) közvetlenül a gyanúsított első meghallgatása előtt elolvassa a büntetőfeljelentést, a nyomozásról készült jegyzőkönyvet, valamint a szakértő megállapításait és véleményét;

3) a nyomozásról szóló végzés meghozatala után vagy közvetlenül a vádemelést követően (331. szakasz (5) bekezdés), és még ezt megelőzően, ha a terhelt kihallgatásra került, a jelen törvény rendelkezései szerint áttekinti az iratokat és megvizsgálja a bizonyítékul szolgáló tárgyak;

4) bizalmasan kapcsolatba lépni az őrizetben lévő alperessel (69. szakasz (1) bekezdés, 2. pont), és megszakítás nélkül levelezést folytatni, hacsak e kódex másként nem rendelkezik;

5) megtesz minden olyan intézkedést, amelyet az alperes az alperes javára megtehet;

6) a jelen törvény meghatározott egyéb intézkedéseket is megtesz.

A védelem feladatai – 72. szakasz A védőügyvéd köteles:

1) haladéktalanul meghatalmazást nyújtson be az eljáró hatósághoz;

2) szakszerű, lelkiismeretes és kellő időben segítséget nyújt a vádlott védekezésében;

3) ne éljen vissza jogaival az eljárás elhalasztása érdekében;

4) figyelmeztesse az alperest a jogról való lemondás vagy lemondás következményeire;

5) jogi segítséget nyújt az alperesnek a meghatalmazás visszavonásának napjától számított 30 napon belül, ha e határidő lejárta előtt nem választanak ki védőt ezen törvény 75. szakaszának (1) bekezdése szerint.

Ha a terhelt az eljárási hatóságnak bejelenti, hogy a hivatalból kinevezett védőt megtagadja, és kizárólagosan védekezni kíván, a hivatalból védő köteles:

1) ismernie kell a bizonyítási cselekmények és a főtárgyalás tartalmát;

2) írásban magyarázatot és tanácsot ad az alperesnek, ha a terhelt nem hajlandó beszélni vele;

3) az eljárásban részt venni és a zárónyilatkozatot megtenni, ha az alperes kifejezetten nem ellenzi;

4) na zahtev okrivljenog ili uz njegovu izričitu saglasnost izjavi redovni pravni lek i preduzme druge radnje u postupku.

Védőügyvédi képesség – 73. szakasz

A védő csak ügyvéd lehet.
Az öt évig terjedő börtönbüntetést kiszabó bűncselekmények miatti eljárásokban az ügyvédet ügyvédgyakornok helyettesítheti.
A védő nem lehet:

1) alperestárs, sértett, házastárs, vagy az a személy, aki az alperestárssal, a károsulttal vagy a felperessel házasságon kívüli vagy más tartós életközösségben él, vér szerinti hozzátartozója bármilyen mértékben egyenes ágon, a fedezetsor negyedfokig vagy a sógorok által a másodfokig;

2) a főtárgyalásra tanúként behívott személy, kivéve, ha e törvénykönyv szerint tanúként nem hallgatható meg, vagy mentesül a tanúvallomás kötelezettsége alól, és kijelentette, hogy nem tesz tanúvallomást;

3) aki ugyanabban az ügyben bíróként, ügyészként, a sértett fél képviselőjeként, rendőrként vagy a nyomozást megelőző eljárásban cselekvő személyként járt el;

4) a vádlott-társ védője, akit ugyanabban az ügyben ugyanazzal a bűncselekménnyel vádolnak, kivéve, ha az eljáró szerv arra a következtetésre jut, hogy ez nem sértené a védelem érdekeit.